Roche Bobois üzletek – makulátlan stíluskavalkád

Mit csinál három nő – ráadásul lakberendező – férjek nélkül Bécsben: nem, nem ruhákat néz: bútorboltokat természetesen. Ha már Bécsbe vetődtünk a Wohnen&Interieur kiállításra – amiről előző blogbejegyzésemben számoltam be – kiszédelegve a csarnokból hárman három térképpel elindultunk az újabb állomásra. Felkerestük Bogi barátnőnk régi nagy szerelmét: a Roche Bobois üzleteit. Kettőt, mert az egyikben az új klasszikusokat láthatjuk, a másikban pedig a kortárs darabokat. Az új klasszikusokkal kezdtük. Habár a kiállítás alatt elég sokat kaptunk dizájnból, a modern klasszikusok mindannyiunkat eléggé kiütött, azon nyomban teljesen azonosulni tudtam Bogi rajongásával. A bútorokat egyelőre hagyjuk is, már az üzletbe belépve az volt az érzésem, hogy feszegetjük a tér-idő meg a valóság határait. Ilyen pazarul, már-már hatásvadász módon megszerkesztett üzlettel még soha nem találkoztam. A bútorokat méltó keretbe foglalva, az üzlet térszervezése is barokkos: egymásból nyíló termek – szám szerint négy – egy sorra fűzve, briliáns térjátékkal: hatalmas, egész falat betöltő, a teret tovább tágító tapétával. Ebbe az elegáns, lenyűgöző, szimmetrikus térbe került be a személyes kedvencem: az ultramodern, teljesen egyszerű fénycső asszimetrikusan és alacsonyan belógatva a mennyezetről, ami kvázi sorvezetőként vezeti a szemet, meg aki nem tudná hirtelen, hogy hol van. Na, ebben a hangulatban jöttek a bútorok, meg a formák meg a szövetek. (Meg a borsos árak is persze, de ilyen földi dolgokkal most nem is foglalkozunk.) Művészi módon vegyítik a régit az újjal, nagyon merészen keverik a színeket anélkül, hogy erőltetetté vagy modorossá válna. Szóval nagyon ott van az egész. Lássuk!

Modern barokk, az üstökösszerű fénycsővel. Nagyon ütős.

Teremből terembe. Kövesd a fénycsíkot!

Az ott a falon: tapéta. Igen, a kandalló is! 🙂 Előtte a megunhatatlan Mah-jong kanapé-elemek.

Mint egy kép a falon. Pedig csak a következő terem.

Ügyelnek a részletekre. Akárhonnan pillant körül az ember, az üzlet mindig tökéletesen megkomponált.

Lenyűgöződtünk. Fotózom ahogy fotóznak.

Áhítat van, meg ámulás.

A kortárs daraboknak helyt adó épület kétszintes, egy nyerstégla burkolatú alagsorral kiegészülve. Belsőépítészetileg is nagyon frappáns. A felső szinten merész, ahogy az épületet működtető csöveket szoborszerűen kiemelik, az alsó szinten pedig nagyon jól rájátszanak a tégla-modern bútorok kontrasztjára.

Dekorációs elem keretbe foglalva. Ja, meg vannak ott bútorok is. 🙂

Az alagsor.

Ipari környezet találkozása a bankszektorral, bőrkanapéval stílszerűen.