Az új metró – design a csőben

2014.03.31.

Az új metró – design a csőben

Nem kifejezetten lakberendezési téma, de nem sok ekkora attrakció van egy város életében, így hát kíváncsi voltam az új metróra én is. Úgyhogy megvártam, míg a nyitás hétvégéjén az első ingyenutazunkametrón roham lemegy, és szép komótosan végigcsühögtem a vonalon én is, kezemben a kis fotómasinámmal. Elvétve találkoztam még bámészkodó, hozzám hasonló metró-turistákkal, de alapvetően a hétfő délelőtt már tényleg a célutazóké volt: nem sokan voltak, nyugodtan lehetett szemlélődni. Anélkül, hogy nagyon megszűrném a gondolataimat, és szőrszálhasogatóvá válnék, az első benyomásaimat összegzem a túra után még azon melegében. Sem azon elmélkedni nem akarok, kell-e, nem kell-e nekünk a négyes metró. Csak a design foglalkoztat. És erre azt kell mondanom: az összkép nagyvonalú, merész és üdítő. Persze, vannak olyan állomások amik a többinél nagyobbat szólnak, van ami kissé ötlettelenre és sivárra sikerült, de most nem szőrözök, hanem az egészet nézem.

Ha nem is valamennyi állomásról, de jöjjenek a képek, ahogy én láttam a 4-es metrót a nyitás utáni hétfő délelőtt.

Szép látszóbeton, szép szerkezet, szép fények. Keleti pályaudvar.

Fényből fénybe a Keletinél.

Suhanok. II. János Pál pápa tér, akinek a személyisége bizonyosan sokkal színesebb volt mint a róla elnevezett állomás.

Ahova több szín és játék jutott: Rákóczi tér.

Ami a csövön kifér: Rákóczi tér.

Trükkös-tükrös.

Szép fények. Még mindig a Rákóczi téren.

Itt biztos tobzódtak a tervezők. Kálvin tér.

A térjátékot szépen erősíti a világítás.

Tényleg ott jártam. A fejem fölötti üvegmozaik burkolat Kodály Psalmus Hungaricus című művének egyik kotta-, illetve szövegrészletét ábrázolja raszterpontokra bontva. Én azon nyomban felismertem.